Az az­beszt a ter­mé­szet­ben elő­for­du­ló szá­las szer­ke­ze­tű ás­vány, mely­nek szá­lai rend­kí­vül erő­sek és el­len­áll­nak a ma­gas hő­mér­sék­let­nek is, ezért el­ter­jed­ten al­kal­maz­ták hő- és hang­szi­ge­te­lés­re, tűz­ál­ló anyag­ként.

Hol találkozhatunk vele?

Az­beszt­tar­tal­mú ter­mé­kek­kel leg­in­kább szi­ge­te­lé­sek, pa­la­te­tők, cso­ma­go­lá­sok, ipa­ri tö­mí­té­sek, va­la­mint jár­mű­vek fék­be­tét­jei és kup­lung­tár­csái ese­té­ben ta­lál­koz­ha­tunk. Le­gel­ter­jed­tebb az az­beszt ce­ment, il­let­ve a szórt az­beszt al­kal­ma­zá­sa. A leg­gyak­rab­ban hasz­nált az­beszt ce­ment kb. 10-15% az­beszt­ros­tot tar­tal­maz, me­lyet a kész­ter­mék­ben je­len­tős mér­té­kű ce­ment köt össze, így a ve­szélyt je­len­tő az­beszt­ros­tok csak az anyag ká­ro­so­dá­sa ese­tén jut­hat­nak ki a le­ve­gő­be. A szórt az­beszt azon­ban az em­be­ri egész­ség­re leg­ve­szé­lye­sebb az­beszt ter­mék, hi­szen kb. 90%-ban tar­tal­maz az­beszt­ros­to­kat, me­lye­ket mind­össze ke­vés ce­ment köt össze, így a ki­por­zás ve­szé­lye igen ma­gas.

• 1ereszcsatornák és lefolyócsövek
• 2ereszdeszka
• 3padlólapok
• 4WC-tartály
• 5boiler, vízmelegítő
• 6biztosítószekrény
• 7álmennyezet
• 8lambéria
• 9szigetelés
• 10víztartály
• 11vezetékek

Milyen épületekben lehet szórt azbeszt?

• lakótelepi, valamint a 2000 előtt épült házakban;

• középületekben: művelődési ház, iskola, óvoda, templom, színház, irodaház, kórház, szállók, öregek otthona, pályaudvarok stb.

• ipari épületekben.

Az épület mely részében találkozhatunk szórt azbeszttel?

• kazánoknál, fűtéscsöveknél, valamint központi fűtés-vezetékeknél;

• az alagsori födémben, közösségi és tároló helyiségekben (pl.: babakocsi tároló);

• kazánban, kéményben, légkondicionáló berendezésekben;

• az ipari csarnokok, pályaudvarok, stb. tetőszerkezetében;

• palatetőkben;

• tűzveszélyes helyiségek (pl.: laboratóriumok) szigetelésénél.

Miért veszélyes?

Az az­beszt­nek mi­nő­sü­lő va­la­mennyi szi­li­kát­faj­ta sú­lyo­san egész­ség­ká­ro­sí­tó ha­tá­sú, így pél­dá­ul be­lé­le­gez­ve da­ga­nat­kel­tő, to­xi­kus, rá­kot vagy sú­lyos és ir­re­ver­zi­bi­lis tü­dő­ká­ro­so­dást okoz­hat.

Az az­beszt el­ső­sor­ban a le­ve­gő­ből be­lé­le­gez­ve jut a szer­ve­ze­tünk­be.

Mi­vel az az­beszt hosszá­ban könnyen ha­sad, így egé­szen vé­kony szá­lak jön­nek lét­re, me­lyek át­mé­rő­je ki­sebb a tü­dőnk­be ve­ze­tő hör­gők át­mé­rő­jé­nél, így könnyen be­jut a tü­dő mé­lyebb ré­te­ge­i­be, ahol meg­ta­pad, majd – akár több év­ti­ze­des lap­pan­gá­si idő után - be­to­ko­zó­dik, és kó­ros el­vál­to­zá­so­kat idéz­het elő.

Milyen jogi szabályozások vonatkoznak rá?

Európai irányelvek:

• 1983 óta tilos a kékazbeszt felhasználása.

• 1985-től korlátozták a többi azbesztfajta alkalmazását.

• 1991-től tilos az összes amfibolazbeszt alkalmazása.

• 1999-től tilos a krizotil alkalmazása (2005-ig kellett az irányelveknek megfelelő törvényeket a tagországoknak megalkotni).

Magyarország:

• 1992-től tilos a kékazbeszt alkalmazása.

• 2005-től tilos a krizotil alkalmazása.